Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beszélgető szinház

2009.12.24

Beszélgető színház

Kép

 

 

 

 

 

Konfliktus-kivasaló színház - Beszégetős pszichoszínház

 

Motto:

„Nem a te életedet boncolgatjuk, de beletrafálhatunk.

Nem a miénket játszuk el, de nagyon ott leszünk!”

 

 

 

A színházban ülve az embernek minden elhangzó mondattal kapcsolatban van véleménye, a nézőtéren azonban általában csöndben illik maradni. Van egy színház, egy beszélgetős színház, ahol úgy játszanak nekünk, hogy közben és utána elmondható a véleményünk. Kacaghatunk, mint másutt, megdöbbenhetünk, mint másutt, magunkra ismerünk, mint másutt csak itt épp elmondhatjuk, kin, min,  miért. Bácskai Júlia pszichológus pszicho-színháza jóleső aktivitásba rángat minket, minden hónap 10-én este 10-kor a Merlinben

. A műsor címe: Együttélőssi BJ Pszichoszínháza.

 

Este

 

Két színész civil ruhában a színpadon. A díszlet egy nappaliféleség, de szerényen és bármivé alakíthatóan: egy kanapé, asztalka, két fotel, paraván, a háttérben egy férfi hegedűvel. Bóna János hegedűművész. Az előadásnak különös hangulatot ad az egyedi élő zene, mint régen az élő zongorás moziban, a cselekményt és a csendet követve.

E műfaj megteremtője, a téma kitalálója, a színpadon is megjelenő narrátor, Bácskai Júlia, pszichológus. Fehér köpenyben épp Margó nénit alakít, aki kellően utálatos tanárnő , és undok módon bánik velünk, érkező nézőkkel. Idegesen ránk szól, hogy üljünk már le, de nem kacsint ki a szerepekből. Szülői értekezleten vagyunk máris, - mint később elmondja, lehetőleg olyan rosszul érezzük magunkat, mint ahogyan egy szülőin, lehetőleg hivatalosan és pocsékul, egy fáradt kedd este. Téma-megjelölés, és máris elkezd a két színész, Börcsök Enikő és Fodor Tamás improvizálni.

 

A színészek

 

S hogy miért fantasztikus lehetőség ez a színészeknek? Mert rendezőtől, darabtól, tán olykor kollegától is állandóan beszabályozottan, kezüket megkötve, saját egyéni gondolat és alakítás nélkül színész a színész, végrehajtanak. A színészek gyakran panaszkodnak erről. Másutt. Itt nem. Itt emberi, színészi tapasztalattal a mélyvízbe lettek dobva anélkül, hogy bármivel és bármiben korlátoznák őket.

Ezek a szerepek nincsenek megírva. Soha nem is voltak. A két főszereplő egyetlen lapon kapja meg előző héten a tervezett témát és alapszituációkat, és azt kezd velük, amit akar.

 Karaktereket improvizálnak, párbeszédeket találnak ki, játszanak,  beszélgetnek, férj-feleségként, szerető-férjként, kamasz lányként és apaként például, akik tele vannak sérelemmel, generációs különbségekkel,  m e g   n e m   é r t é s s e l. Később Bácskai Júlia kegy-egy bábot húz a kezére és miközben a két feszültséggel teli ember: apa-lánya vitázik, a bábok elmondják, mit érezhet a másik akkor, ha éppen ezt és ezt vágják a fejéhez…az a nem más, mint az empátia az életben, a gyakorlatban.

 

 

A kitaláló

 

- Hogy is van ez? Iskolapszichológia, pszichológia, párterápia,  most meg színház…miként került a csizma az asztalra? – kérdem Bácskai Júliát.

- Mindig is ott volt! Eszmélésem óta van kapcsolatom a színházzal, azzal együtt, hogy hosszú évek óta  színikritikákat írok, de már négy éves koromban is vonzott a színház. Később vándorcirkuszos akartam lenni. Nekem a színház erotika, személyes és közvetlen találkozás, amely nagyon megérint.  Az alternatív, avantgarde, amatőr vagy effélének nevezett színház állt hozzám mindig is közel, ezt legelőször a 25. színház testesítette meg. Oda éjjel-nappali belépőm volt, az alkotás folyamatától kezdve bármely előadásra. És ott is ültem évekig… Amikor megtudtam, hogy a 25. színház elmegy vidékre „színjátszani”, olyan falvakba, ahol sosem voltak tán színházban, mert így hozta az életük, sírva fakadtam a boldogságtól, és  egész nap sírdogáltam, hogy ilyen létezik. És velük mentem. Annak rendje módja szerint kidoboltuk az előadást, amikor egy nénike odajött hozzám és azt mondta, nem jó a hét óra, mert akkor még a tehenek nem jönnek vissza a legelőről. Így aztán nyolc óra lett a kezdési idő. Ilyen gyönyörűségek voltak! Később –  200-ben  -  kitaláltam a pszichoszínházat, ahol csak annyi a célom, hogy elgondolkodtassak. Meg akarom mutatni, mások hogyan élnek, békülnek, miként veszekednek, válnak és szeretnek. Nekem a TV-ben is a beszélgetések a leggyönyörűbbek. A gyilkolászás, és az akciófilmek helyett szívesebben nézem, ha két ember beszélget, az érdekel, ha hitelesek, őszinték.  Ott áll meg a csatornák kapcsolgatása. Az szórakoztat, mulattat, érdekel és ámít el a legjobban.

Nem tagadom, ezzel a színházzal bevallottan áldozok egy kicsit a népművelés oltárán, de csak irányokat mutatok. Nem okítok, csak tükröt mutatunk.

 

Mottónk :

„Nem a te életedet boncolgatjuk, de beletrafálhatunk.

Nem a miénket játszuk el, de nagyon ott leszünk!”

Művészet és írás…gyerekkorom óta írok, mindent: naplót, verset , novellát, mesét, dalszöveget…

Kapolcson a Művészetek Völgyében – öt falu érintett ebben - próbáltam ki először, és túlzás nélkül mondhatom, hatalmas sikere volt. Jordán Tamás és a Merlin szellemisége az, amin kívül más szóba sem jöhetett az én életemben, hiszen őket ismerem jól. Kapolcs nagy szerelem lett, az egész nyaramat hozzá szervezem és még a komfort nélküli életformát is vállaltam.

Mi a leggyönyörűbb az egészben, a pszichoszínházban? Pénz nélkül, (néha akad egy-egy szponzor) díszletek, és jelmezháttér nélkül, a semmiből megteremteni valamit, amitől a néző ott marad a színház után az előtérben és tovább vitatkozik a témán. Amikor azt mondja: „Ez velem is épp így történt meg.” Vagy: „Én is ismerek egy ugyanilyen embert.” Vagy: „Te! Az én anyám ugyanilyen!”

- Hogyan került a darabba zenélni Bóna János zenetanár?

- János, a férjem hegedűművész, és épp tegnap nevettünk azon, hogy még csak technót nem játszott, azonkívül minden létező műfajban kipróbálta magát. Amikor a zenei aláfestés szóba került, teljesen természetes és magától értetődő volt, hogy ő játszik majd. Hisz ismeri a témáimat, a gondolkodásmódomat, a dramaturgiai feszültségpontokat, a színházimádatomat. Csinálok valamit, és aki ismer, az tud ebben jó partner lenni.

- Mi az, ami szerettél volna, mégsem úgy alakult, és mi az amit nem terveztél, mégis lett?

- Előbbi…ilyen nem igen volt, mert mire a darab megy, én már annyit agyaltam rajta, hogy már semmi nem aggaszt vele kapcsolatban. Például emiatt nem is izgulok. Amit nem terveztünk így? Nem szórakoztatni akarok, és nem vígjátékot terveztük. Mégis, olykor, szabályosan végigröhögjük, harsányan végignevetjük a nézőkkel együtt az előadást. Ez meglepetés, és nagyon örülök neki. Sírnunk és nevetnünk ugyanis nagyon nagyon fontos.

- Ezek szerint Te is szeretsz sírni…

- Én nagyon!!! Mindenen meg tudok hatódni, legyen az egy mese vagy novella. A sírás méregtelenít, tisztít, és megkönnyebbül tőle az ember. Meg kell tanulnunk sírni és közte sokat-sokat beszélgetni.

 

 

 

 

Bácskai júlia pszichológus eddig megjelent könyvei:

-   Beszélgetések a szexről és más dolgokról

-         Önismeret pszichológiája

-         Magánélettan

-         Magánélettan haladóknak

-         A magánélettan tanítása

-         Együttélősdi

És a legújabb, könyvklubban kapható:

-         Kalap – pszichológia + ami belefér

 

 

A pszicho-színház  izgalmas témái:

-         Bizalom

-         Érzelmi kötelék

-         Függőség

-         Férfiválság

-         Gonoszság

-         Programok

-         Nő, férfi, szex

-         Énhatárok

-         A szeretet

-         Betegség

-         Szakítás válás

-         Újrakezdés

-         Másság

-         Generációk harca

-         Idő

-         Új pasit szerezni

-         Se vele se nélküle

-         Az Ember (és az asszony) tragédiája (májusi téma)

-         Szeretősdi

-         Tücsök és a hangya (amikor a szorgalmas és a henyélő, semmittevő egy pár)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.