Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elfelejtünk írni?!?

2008.10.18

Kép

 

Elfelejtünk írni?!

     - A számítógép-használat hatása a kézírásra

 

Lead:

Közel tíz év egyetemi tanításának egyik érdekes tapasztalata, hogy amikor kiderül valakiről, hogy grafológus, egymástól független osztályok, társulások, csoportok teszik fel mindig -  az érdekes, évek óta visszatérően,  a közel azonos  - első öt kérdést a szakemberhez. Az egyik ilyen kérdés – a többire lapunk hasábján a  későbbiekben sort kerítünk -, hogy sokat írunk ma már számítógéppel, sőt nem ritka az olyan üzletember, aki szinte már egyáltalán nem ír kézzel, vajon milyen hatással van ez kézírásunkra? Egyáltalán - hatással van-e?

 

Hol másutt, mint éppen egy számítástechnikai lapban a legaktuálisabb erre a  - szinte mindenkit érintő és  - érdeklődést kiváltó felvetésre választ adni! Pár gondolattal, bevezetővel korábbról indítanám a választ e kérdésre. A grafológia, amely tudomány ma már kisebb nagyobb cégek humánerő-gazdálkodásának teljesen elfogadott szegmense, nem az élettől elrugaszkodott, elvont „new age”-es területe, hanem maga az élet. Életünk, ahogyan működik. Mire is gondolok? A grafológia, egész pontosan az írás, (bár bizonyos szempontból a gyerekrajz, rajz, spontán rajzolás-firkálgatásunk is ide tartozik!) személyiségünk, életvitelünk, mozgásunk pontos kivetítése az írás. Nincs menekvés. Nem csak az leírt szó tartalma, hanem formája is árulkodik rólunk.

 

Azok az üzletemberek, gazdasági vezetők, cégtulajdonosok, akik gazdasági boldogulásuk érdekében vagy használták már a grafológia szakértői támaszát, mentális gyümölcseit vagy azok, akik valamely tréningen hallottak a grafológia megfejtési útvonaláról, (bár nem használták még azt), már nem a kétkedők oldalán állnak. Tudják már, e munka kézzel fogható eredményei komoly segítség a cégírányítási munkában. E rovat tudományos fejtegetésre alkalmatlan terjedelme, no meg az egyszerűségre, érthetőségre, izgalmas kérdések megválaszolására való törekvés megtanítja  a grafológusokat arra, hogy akár pár mondatban is megfogalmazzák a grafológia lényegét. A grafológia, amely az írásszakértéstől különvált terület, bár a két halmaznak vannak átfedései. Sokakban felmerül az is, mitől nem belemagyarázás a grafológia, a kézíráselemzés, és jobb esetben már nem keverik más területtel, az asztrológiával, a jóslással, vagy a grafikusi pályával. (Nem megmosolyogni való, sajnos korántsem ritka jelenség.)

 

 

 

Röviden a grafológia lényegéről

 

 Minden emberre egyedüli módon jellemző a saját testfelépítése, idegrendszere, terhelhetősége, nyugalma, vibrálása, trehánysága, tempója, ingerületvezetése, intelligenciája, izmai kötöttsége, makacssága, lazasága…és itt természetesen még több száz jellemzőt sorolhatnánk fel! Ezeket a létezési és működési jellemzőket – leegyszerűsítve – mindannyian kivetítjük a papírra. Nem csak a szavak megformálására kell gondolni, hanem például a lap beosztására, sortávolságra, betűnagyságra (közel 400 szempont szerint vizsgálódik e tudomány!)vagyis ahogyan elfoglaljuk a helyünket a térben, jelen esetben a lapon – minden megnyilvánulásunkkal. A grafológus e kettő összefüggését tanulja, azaz: milyen idegrendszerrel milyen jelek kerülnek a papírra. Ha tehát az írásmegfejtő már ember nélkül csak papírra vetett tinta (például önéletrajz, szerelmeslevél, üzemi vázlat) megformálását látja, ennek alapján vissza tud következtetni az emberre, annak működési struktúrájára. Ennek több tucat bizonyítékát érhetjük tetten, például az egyik legnyilvánvalóbb az, hogy száz ember százféleképpen ír. Közel-azonosan sokan írhatnak, és írásazonos csoportokat, típusokat, írásjellemzőket  maga a tudomány is karakterizál, de pontosan azonos két írás nem létezik, mit ahogyan ez  még az egypetéjű ikeknél sem jellemző.(Más hatás éri őket.)

 

Belép a számítógép

 

Megérkeztünk tehát oda, hogy írásunk akarva-akaratlanul, tetszik-nem tetszik fémjelez bennünket, és az iskolai gyakorlás, szakmánk jellege,  a kézírás rutin, az írásgyakoriság mértéke alakítja azt ki. Aki tehát a számítógép miatt kevesebbet ír, veszíthet a napi rutinból. Kis életpéldát felidézve  mindenki tapasztalhatta, hogy hosszabb nyári szünet után nem engedelmeskedik annyira a keze az íráshoz, vissza kell arra állnunk. 

A számítógép használatnál egy másik tényező is belép. Felnőve, érett felnőtt korban tanulva és továbbképezve magunkat, rendelkezünk egy olyan kézírástempóval, amellyel követni tudjuk például egy levélben a gondolkodási sebességünket. Ez reflexszé válik, rögzül, és működik. Azonban később, amikor valaki áttér a gyakori számítógépes levelezésre, és majdnem gondolkodását követő gyors tempóval megtanul mozogni a klaviatúrán, akkor ez nagyban segítheti munkáját. Ekkor jelent változást az olykori kézírásra való visszatérés, amely egy korábbi reflexet kérne tőlünk számon, de mi ugye már nem azt gyakoroljuk…ugyanis kézírással nem tudjuk követni ismét ugyanolyan tempóban gondolatinkat csupán valamivel lassabban. Ez állandó megbicsakláshoz, betűkihagyáshoz, folyamatos kontrolálgatáshoz vezet, amelyek lassítják írásunkat, egész egyszerűen elveszíthetjük korábbi gördülékeny írásstílusunkat. Míg korábban automatikus lehetett az ékezet felrakása, addig most pici tudatos figyelem szükségeltetik hozzá. Ez rövid időn belül ismét visszaállhat, hiszen nagyon mélyen bevésődött készség az írás. A számítógép használatánál számolnunk kell egy másik reflexépítő képességgel is, pontosabban egy másik írás-létrehozó különbséggel. Miszerint ha kézzel írunk, agyunk egyenesekre és görbületekre kéri kezünket, hogy betűt kapjunk, gépírásnál pedig csupán egy pontos hely,m billentyű megtalálása vezet szókialakításhoz. A fent említett ékezet-kontrollra sincs szükség, mert az ékezeteket nem a szóra vissztérve utólag, hanem a hosszú ékezet billentyűjének megtalálása technikájával pötyögjük be.

Alapkérdésünkre a válasz tehát az: igen. Igen, jelentősen befolyásolja a számítógép használata kézírásunkat, ronthatja, rongálhatja, lassítja, elveszíti írásmozgásunk korábbi automatizáltságát. A következő, ebből  adódó kérdésre, mármint, hogy: a jövőben (közeljövőben?!) lesz-e olyan időszak, amikor már a technika előrehaladtával nem lesz szükség kézírásra, netán írásra sem, ha számítógépünket verbálisan vezéreljük majd. Mindez roppant izgalmas kérdés. Grafológusként és magánemberként úgy gondolom, szakmai biztonsággal hiszem, írásra mindig szükség lesz! Fiktív játékként belevakuzhatunk a jövő városképébe ötven év múlva, ahol mozgó járdák lesznek az utcákon, járni, futni, sétálni mégis mindig fogunk.

 

 

Neudl Erika

grafológus

grafirka@vnet.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.