Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Grafológia Újság 200612-0701

2008.07.17

Körkérdés   Látható-e a jövő a kézírásban?

 

A múltunk és a jelenünk ott van az írásunkban, ám a jövő?! Ott van, nincs ott? A gyakorlat azt mutatja, hogy előbb-utóbb szembetalálkozunk egy olyan kéréssel, hogy a jövőjéről is szeretne tudni valamit a duktor. Megkérdeztünk néhány kollégát: mit tesz ilyen helyzetben?

 

Bálint Vera, Grafolízis (Debrecen): Valószínűleg az írásban ugyanúgy benne van a jövő, mint a múlt – kérdés, hogy mit értünk alatta. Mert a múltat sem úgy tárja fel az elemző, hogy tényszerűen adatolja: ez és az, ekkor és akkor történt, hanem az írássajátosságok alapján feltételezi, hogy milyen típusú döntéseket hozhatott az illető, milyen vágyakat és törekvéseket épített ki magának az évek folyamán, mennyire ragaszkodik a múlthoz és ehhez hasonlók. Ebben az értelemben akár prognosztizálhat is a jövőre vonatkozóan egy sajátos grafológiai szillogizmus alapján. Ha ugyanis kiderül a duktorról például az, hogy szociábilis, és ismerjük a szociabilitás jellemzőit és megnyilvánulásait, akkor elenyésző hibaszázalékkal kijelenthetjük, hogy embereken fog segíteni az elkövetkezendőkben. Vagy ha azt látjuk, hogy túlzottan introvertált, és tisztában vagyunk ennek kísérő-jelenségeivel, akkor „megjósolhatjuk”, hogy számíthat egyfajta elszigeteltségre élete folyamán. Talán sematikusnak tűnhet ez a megközelítés, de a példázat ezt követeli meg. Természetesen egy grafológus nem képes előrevetíteni olyan eseményeket, mint egy lábtörés vagy egy gyerekszületés, ha csak nem rendelkezik olyan képességekkel, mint amilyenek birtokában állítólag Rákosné Ács Klára volt. Ő tudvalevőleg  „látta” Karinthy agydaganatát és azt is, hogy Rubik Ernő világhírű lesz (talán még azt is tudta, hogy a kocka által). De ez már nem grafológia, hanem prekogníció, ami a parapszichológia tárgykörébe tartozik. Véleményem szerint egyébként az írásban tényleg minden benne van, amit egy emberről tudni lehet. Viszont igazán csak karakterológiai vizsgálatra alkalmas. Az eszközei, a módszerei, és az emberi feltételei (gátjai) erre predesztinálják. Nem többre. A pontosság kedvéért persze fogalmazhatnék úgy is, hogy én erre használom, erre vagyok képes használni.

 

Bokor Ildikó grafológus, Grafológiabarátok Országos Egyesülete (Gyula): Az írásunkban – mint már tudjuk – a múltat a megfelelő karakter-jegyekkel vizsgáljuk, az emberi tudatban a múlt mindig a tudatalattihoz fűződik. A jelenünket a tudatos én illetve a tudat-feletti képviseli, amit a szellemi szférában vizsgálunk. A jövő egy érdekes kérdés, számtalanszor előfordul velem, hogy klienseim megkérdezik a saját jövő-képükre vonatkozó lehetőségeket. Ez esetben a válaszom általában az, hogy a grafológia tudománya nem jóslás, mivel ez konkrét tudományos vizsgálaton keresztül tükrözi az emberi személyiség karakter-jegyeit. Akár az orvosi vizsgálatban a vérkép, ami a testi egészség jelenlegi állapotát tükrözi, de az orvosi diagnózis a vérkép alapján akár a jövőben előforduló egészségi állapotra is utalhat. Ezt követően így a grafológus is az írásban megvizsgált személyiség-karakterjegyek alapján, az ő alapos pszichológiai tudása segítségével feltételezheti, hogy az illető személyre milyen változások, illetve lehetőségek várhatóak a jövőre nézve. Nagyon fontos dolog a jövőkutatás szempontjából a grafológus sajátos, kiemelkedő, intuitív adottsága, aminek segítségével pontos rálátásai lehetnek a duktor jövőjére.

 

Cselényi Zoltán grafológus, CseZoSoft Grafológiai Stúdió (Dunaújváros): Grafológusként én is – nem-egyszer – találkoztam már a kérdéssel: mit tud mondani, hogyan alakul a jövőm? Első körben tisztázom, hogy a jövőbelátás nem tartozik a grafológia kompetenciakörébe. De mint ahogy a múltunk és a jelenünk valóban tisztán meghatározható, leírható, az is meghatározható, hogy az író személy milyen úton halad, hogyan jutott jelen állapotába. Ebből következtetni lehet, de csakis következtetni, hogy ha nem következik be semmilyen előre ki nem számítható esemény, amely számottevő hatást váltana ki a duktor személyiségében, akkor az útja merre visz tovább. De ez csakis mint lehetőség áll fent. Ehhez azonban nem kell grafológusnak lenni, elegendő józan fejjel végiggondolni az esélyeket. Tudod: „kutyából nem lesz szalonna”, avagy „aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók”.

 

Filetóth István (Nyíregyháza): Igen, ott van a jövő az írásban, de nagyon mélyen – és csak a tendencia. Ha elfogadjuk azt, hogy a jövő alapja a múlt, akkor a grafológia, a grafológus is tud a jövőre következtetni. Az ember magában hordozza a saját jövőjének, sorsának a lehetőségeit, a múltja döntően befolyásolja jövő esélyeit.

Az asztrológia, a kéz- és arcelemzés is ezzel foglalkozik, csak kellő tudás, érettség, tapasztalat és empátia kell, hogy azt a megfelelő helyről „kiolvassuk”. Nem mindegy, hogy valaki mikor (milyen korban stb.) és hová (melyik országba, milyen családba stb.) születik.

Közelebb van a grafológiához a számmisztika, és az is a jövő lehetőségeit tárja fel (névszám, sorsszám, pszichológiai szám).

Ha egy húszéves emberrel – megfelelő körülmények között – leíratom az egész számokat 1-től 30-ig (ez már része a grafológiának!), akkor nem csak azt látom, hogy a múltját hogyan élte meg, hanem azt is, hogy a következő 10 évet hogyan élheti meg. Ha a számokat betűkkel íratom ki, akkor részletesebb képet kaphatok (elsősorban a jelenről, de következtethetek a jövő esélyeire is). Természetesen a szempontjaim speciálisak és egyediek.

Ezt én így csinálom: a számokat növekvő számsor-rendben leíratom, majd ugyanazt betűkkel, és természetesen az arc néhány jellegzetességét is megnézem. Persze nem jósolok, csak felhívom a duktor figyelmét a várható események megélésének minőségére (jó vagy rossz), mert szerintem az írásunkban is tükröződnek a jövő lehetőségei.

 

Dr. Forgács Katalin (Budapest):

Az irodalmi grafológia is prognózis!

Kár lenne tagadni, hiszen tudományos tény és tan-anyag is, hogy az írásban megjelenik a jövendő. Mindnyájan tudjuk, hogy a betű, a szó és a sor jobb oldala rejtik a talányos jövőt. Arra már ritkábban gondolunk, hogy az írás egésze a jövő ígéretét hordozza, hiszen a jellem sorsformáló erő.

Alig merünk a meglévő tulajdonságokból a várható eseményekre következtetni, mivel féltjük a grafológiát a jóslás vádjától. Könnyebb a helyzetünk a múlt neves személyiségeinek analizálásakor, jóllehet az irodalom-történeti tényekből, emlékezésekből, életműből, kézírásból összeállított karakterkép szintén prognózis, azzal a különbséggel, hogy a múlt vetül rá a jelenre.

Az írásanalízis segítségével jól jellemezhetők a múlt nagyságai, és a tényekből kirakható jövő. A végig kiírt szavak, különösen az aláírásban, szabályos jobb margóval, egyenes soriránnyal, jobbra dőlt betűkkel ötvözve tervszerű, célirányos előrehaladást jeleznek. Mindez Bartók Béla kézírásában látható, amelyben a zseni jelzései keverednek a szorgalom írásjegyeivel. Ugyan ki állítaná ebben az esetben azt, hogy az írás-kép akkoriban nem tükrözte a zeneművész jövőjét? A másik példát Csáth Géza életéből veszem, akit egyfelől a sokoldalú és kiemelkedő tehetség, másfelől a morfium által korán tönkretett élet jellemzett. A csenevész alsó zónából, a gyenge nyomatékból, a vég-vonal hiányából, a ritmustalanságból előre lehetett volna látni a századelőn, hogy erőtlen a küzdéshez, a képességei kibontakoztatásához.

A grafoprognosztika térnyerésének megfelelő „húzó-ágazata” lehetne – tapasztalatom szerint – az irodalmi grafológia.

Ilyenkor a múlt nagyjainak írásaiból megbízhatóan kikövetkeztethető a jövő. Az így szerzett tudás alkalmazható lehetne a ma élő és most elemzett személyek jövőbeli magatartásának, várható sikerének, eltékozolt tehetségének, vagy kamatoztatott talentumainak tudományos szintű vizsgálatára.

 

Hakkel Hedvig, Grafi Bt.: Nagyon elkeserítene, ha napjaink grafológusai nem tudnák a helyén kezelni ezt a témát, s belesodródnának egy jóslást kimerítő válaszba csak azért, hogy bizonyítsanak. E veszély realitását a közelmúltban két ügyfelem is megerősítette bennem. Az egyik – többek között – azért keresett meg, mert két éve egy „grafológus” azt mondta neki, „hogy sikeres élete lesz, s hamarosan külföldi ajánlatokkal keresik meg.” Nem kis feladatot jelentett helyre tenni benne a dolgokat, s elkülöníteni a jóslást a grafológiától. Tudom, hogy nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az ügyfél félreértett valamit, de azt sem, hogy a grafológus túlterjeszkedett szakmai ha-tárain.

Ebből talán már egyértelművé vált, hogy a magam részéről ilyen esetekben először is pontosítom a grafológus kompetenciáját és tudáskörét, kiemelve, hogy feladata nem a jövő felvázolása (erre nem is képes), hanem az adott személy működési mechanizmusainak, viselkedésének, gondolkodási, akarati, s egyéb jellemzőinek feltárása a kézírásjegyek alapján. Ezen pozitív és negatív jellemzők birtokában természetesen felvázolható a duktor továbbfejlődésének lehetősége, de fontos, hogy pontosítsuk mire épül a véleményünk, és azt is, hogy a duktor aktuális kvalitásai és akarata mire lehetnek elegendők, hordoznak-e tartalékokat. Például, ha valaki vezetői pozícióról álmodik, de írása a presztízsvágy mellett gyenge kommunikációs képességet, fejletlen lényeglátást és strukturáló-képességet, esetleg döntési bizonytalanságot mutat – az említett erős motivációját kihasználva –, jeleznünk kell felé, hogy ezen tulajdonságainak további fejlesztése elengedhetetlen a vágyott pozícióban való eredményes megfeleléshez. Fontos tisztázni azt is, hogy a változás egyedül rajta, az ő hozzáállásán, és kitartásán múlik. Grafológusként csak objektív tükröt tarthatunk elé, de az ő döntése, hogy mit kezd azzal, amit abban lát.

 

Neudl Erika, GRAFIRKA, grafológus-újságíró (Dunakeszi): A jövő, a jóslás és a következtetés között olykor nagyon kicsi a rés. Rendszerint, viszonylag hamar leszögezem (tanítások alkalmával és az elemzések megbeszélésénél vagy érdeklődők sztenderd kérdéseire adott válaszokban) hogy a grafológia nem jósol. Ám bizonyos körülmények között mégis magabiztos szakmai döntést lehet hozni, hiszen az általam megrajzolt grafológiai profil, amely 8-10-12 oldalas, tartalmaz személyiség-grafikont, olyan sok személyiség vonást érint, hogy abból bizonyos következtetések evidensen levonhatóak.

Ha egy munkatárs-kiválasztási elemzésben látható, hogy a duktor alárendelt “t” áthúzású, trehány, buta, motiválatlan, összeszedetlen, hiányzik a kitartása, nő a elkövetett hibaszázalék, és egyre jobban lógnak a sorai, nagyravágyó, önző, rejtegető, titkolódzó, lusta... akkor nagy valószínűség szerint nem lehet egy jó szociabilitású, megbízható munkatárs belőle, akit majd továbbképzésre lehet küldeni, hogy fejlődjön és óva intjük a megbízót, hogy felvegye, ha nem ilyet keres.

Ugyanígy nem ajánlhatunk egy rossz ízlésű, arányokat nem képviselő, nem jó ritmusú, sztenderdhez közeli írású, lendület és bátorság nélküli, a kreativitást minden részletében nélkülöző embert egy alkotó, teremtő grafikusi vagy tervezői munkakörbe. A példák sora végtelen!

Ám nem jósolunk, de leírható pár várható tulajdonság, olykor nem is kevés, és nem is jelentéktelen!

Utóbbi években, saját munkámban hatalmas hang-súlyt kapott (és több tudománnyal megteremtve a kapcsolatot), mint egyik legfontosabb szempont: milyen a duktor alap-energizáltsága. Mindennek kulcsát érzem itt.

S bár sok elemzési szempont jelzi a duktor jövőhöz fűződő jelenlegi szubjektív viszonyát (jobb oldalak: jobb margó, ovál jobb fele, aláírás jobb fele, a kereszt-név a vezetéknévhez képest, jobb paráfok, hurkok jobb oldali minősége, FA-teszt idevonatkozó elemi, mutatói stb.) nem jósolunk, de gondolkodunk, mérünk, számolunk, megérzünk, és „tudunk vetíteni” :-) ... gyakran előre vetíthető a duktor jövője, amely karakterjegyektől függ.

Ugyanis a „karakter az ember sorsa”.

 

Novák Mária grafológus és írásszakértő (Zalaegerszeg), az Országos Írásszakértő Intézet Kft. tanára: A kézírásunkban, a papírra vetett grafikus lenyomatainkban megtalálható múltunk és jelenünk, mely kihatással lesz majd jövőnkre. Ennek ellenére mégsem tehetünk a jövőre, annak eseményeire, történéseire vonatkozó megállapításokat, hiszen az a jósok, jövendőmondók feladata. Mégis gyakorlati munkám során nagyon sok olyan emberrel – fiatallal, időssel – találkoztam, akik azért fordultak hozzám, mint grafológushoz, hogy mondjam meg, mi várható számukra a közeli vagy távoli jövőben. Erre kíváncsi tapasztalataim alapján az érdeklődők kb. 20%-a.

Mit is tehetnék mást ilyenkor, mint nagyon udvariasan és részletesen elmondom, milyen területeken lehet a grafológiát alkalmazni, mint államilag elismert szak-mát. Elmesélem nekik, milyen kérdésekre nem adhat választ a grafológia (pl. megérem-e a nyugdíjaskort, boldog öregkornak nézek-e elébe stb.), megemlítve közben, hogy a grafológiai kézíráselemzés a személyiségtulajdonságok feltárásával tükörképet állít a duktornak.

És mi van, ha mégis a jósnőt választják? Reménykedem, hogy egyszer majd rádöbbennek arra, hogy jelenlegi életproblémáikon önmaguk kézíráson keresztül történő mélyebb megismerésével, személyiségvonásaik grafológus által történő feltárásával, azok esetleges megváltoztatásával könnyebben túljuthatnának.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.