Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lelkünk fái

2008.08.04

 

Lélekfáink

Lelkünk fái

 

„Mutasd meg fádat,

 megmondom ki vagy!”

 

Lead:

Mi indít  minket arra, hogy  egy fát szeressünk, s mi indít egy fát arra, hogy  szeressen minket? Szerethet-e egy fa? Egyáltalán éreznek-e a fák? Miből tudjuk meg, hogy egy fa szeret-e minket? Merre hajlanak a fák és miért? Jelent-e valamit, hogy milyen fához ragaszkodunk, melyek a kedvenceink? És vajon mit jelent, ha  fát rajzolunk, milyen fa képzete jelenik meg bennünk? Ölelgetett-e már fát csak úgy? S ha nem miért? Mi visz arra valakit, hogy önálló kiállítást rendezzen a fákból? Van-e nyeresége annak, ha fákkal foglalkozunk?

Kérdések tucatjai, amelyekre izgalmasak, melegségesek a válaszok, kérdések, amelyek lényegtelennek látszanak, bár lényegesek, lényegre törőek,  szenvedélyesek, és persze újabb kérdések százait vetik fel.

Gyalogolni hívom az olvasót egy ösvényen a fák mentén, s ugye már sejthető, hogy nem a fákról, hanem az emberi lélekről lesz szó végig? Nem elvont képletekbe vezetjük az olvasót!  Lüktető életünkről, fájdalmainkról, valóságról, sérelmeinkről, ösztöneinkről, gyökereinkről lesz szó. Vegyünk együtt egy nagy levegőt, mert hosszasan, messzire jutunk el. Fától az erdőig!

 

 

Kagylókürt:

Grafológusként és újságíróként dolgozik. Hogy került a csizma az asztalra, azaz hogy jutott el ahhoz a ponthoz, hogy kiállítást rendezzen a fákról, egyáltalán, miért vált ez ilyen fontossá?  Miért volt Önre ilyen hatással a fa, hogy egy nagy kiállítást rendezett belőle?

Amikor találkoztam pszichológiai tanulmányaim során a fa-teszttel, annak bámulatos megfejtő erejével, és mindeközben megismertem a grafológiát - ugyanezzel a szisztémával fejtegetjük az írásban a személyiséget - akkor mindez nagyon magával ragadott. Olyannyira, hogy végülis szakdolgozat született belőle.  Egyetemi tanításaim során ahol a vezető-kiválasztás és a humánerő-gazdálkodás terén nagyon sok mondanivalója van a leendő vezetők számára a grafológusnak, a  hallgatókkal megcsináltuk a fa-tesztet és hihetetlen érdeklődést mutattak! A farajztól az emberi lélek értelmezéséig jutottunk, és ez újszerű, izgalmas összefüggés volt számukra. A teszt instrukciója egyszerű, a következőkből áll. Össze kell hajtani egy Á/4 es, síma lapot félbe, és az így keletkezett négy oldalas mini könyvecske első oldalára, álló formátumban, az első, majd a belső harmadik oldalacskájára egy-egy fát kell rajzolni, amelyek ne legyenek fenyőfák. Ezek után bármely fa lehet, sőt ha akarja a delikvens, a két fa azonos is lehet, ha úgy dönt a rajzoló. Érdekes módon az így ábrázolt fa hihetetlen informatív lesz, számos rokon tesztnél pontosabban ábrázol számos dolgot, mint az emberrajz, házrajz, stb. Ebből a két fás tesztből több százas gyűjteményem van a hallgatók által, izgalmas anyag, természetesen mind szinte teljesen más. Száz ember száz féle fát rajzol! Ez a grafológia bizonyítéka is: 100 ember 100 féleképpen ír, sematizálható, hasonló lehet, de azonos nem! Mindenki rajza adott életszakaszára jellemző lesz, és sokat elárul vele magáról az illető, pici jelektől a mélységekig, a stílusától a karakterjellegéig. Ennek a fának a megfejtéséről később hosszabban beszélek, de előljáróban annyit, hogy Dr. Süle Ferenc pszichiáter professzor egy kötetnyi anyagot írt, amely számomra lenyűgöző olvasmány lett. A grafológiai dolgozatom arról, szólt – mai szemmel is izgalmas téma -, hogy egy pszichésen meglehetősen sérült, ámbár zseni szinten bravúros, okos, értelmes, verbálisan mindig remekelő közgazdász, de életképtelen ember írását minden szempontból elemezve egyfajta eredményre jutottam. Megállapítottam, milyen személyisáég. Mint említettem három területet vizsgál a grafológia, alsó zónákat-hurkokat, középsőt, ahol az „o” betű van pl., és a felső hurkok, ékezetek helyét. Mint első osztályos korunkban a négy vonal által határolt terület, vonalas füzetecskénkben. Mindezt az elemzés körülbelül 400 szempont szerint, nagyon alapos mélymerülés egy grafológus számára. Kínlódás, tele ellentmondással, igazi kutató, rejtvényfejtő munka, nagy türelmet igénylő magányos társasjáték, mintegy 3x8 órai munka. Ezután a szakdolgozatban az elemzett közgazdász által megrajzolt fa elemzése következett, ahol szintén három rész értelmezhető, gyökér, törzs korona. A harmadik részben e kettőt összehasonlítottam, és kerestem az összefüggést. Persze nagyon sok azonosság volt. Mindezzel csak ábrázolni akartam, hogy a grafológia rendszere mennyire hasonlít a pszichológiához, azonos jelentéstartalmakkal, és a grafológia gondolatmenete mennyire hasonlít a fa megfejtéséhez. (Az külön izgalmas történet-terület lenne, hogy a fiúnak milyen típusú sérülése volt, amelynek az új kor pszichológiája szimbolikus reinkarnáció nevet adta, de nem a klasszikus értelemben vett reinkarnációhoz, hanem a koncentrációs táborok halálos veszteségeihez kapcsolódik…talán erről egyszer később…)

 

Hogyan lett mindebből kiállítás?

Egyik éjjel azután felvillant bennem, hogy  ne olyanok rajzoljanak fát, akik nem tudnak rajzolni, hanem olyanokkal rajzoltatok fát, akinek ez a dolguk, életük, tehetségük, akiknek ez a kifejezés nyelve, eszköze,  akik tudnak rajzolni, vagyis művészekkel. Még akkor mintegy negyven címből raktam össze a LÉLEKFÁK szót, és ennek szépsége, összetettsége olyan lázba hozott, hogy aznap éjjel megterveztem a meghívót, a különleges részleteket, megálmodtam a helyszínt,amel később megváltpzott. Első helyszín-álmom, agyam ösztönösen választott alfa-pihenőhelye lett volna, az állatkert növényháza. Persányi Miklós igazgató azonban meggyőzött, hogy a páratartalom és a napi háromszori locsolás ezt kizárja. Azonnal továbbfejlődött bennem ez a játék, gondoltam ne egy művész legyen, hanem tíz, és akkor már ne egy műfaj legyen, hanem közel tíz, vagy akit össze tudok verbuválni erre rendhagyó eseményre. A meghívón végülis az lett az alcím a „kiállítás” szó helyett, hogy pszichológia a művészet eszközével, amely a lehető legpontosabb meghatározás. Érdekes, ámbár egyszerű felismerés volt, hogy ugyanúgy tanítás ez a kiállítás csak más eszközökkel. A fa szépségét, fantasztikus tudását és a térszimbolika hatását szerettem volna megmutatni a térszimbolika egyszerű bemutatásával, művészi köntösben. Azt hiszem, a pszichológia egyik legizgalmasabb területe a művészet-pszichológia számomra, egyenrangúan a viselkedés-pszichológiával.

 

Milyen más arcai vannak a fának?

Fontos és mély szimbólum a fa, nem véletlenül alakult ki az életfa kifejezés. Már a kiállítás szervezése közben mesélte egy bonsay-fával foglalkozó szakember, hogy a fát, mint élet-szimbólumot kísérletezték ki a buddhisták, kicsinyítették, termesztették kisebb, de élethű formátumúra, mint pl. a valódi nagy tögy, és sok évi gondozást igényel. Külön a bonsai fákról könyvnyi irodalom van, izgalmas területe a kultúrának.

 

Miért pont három részt boncolgat a grafológia, és mi a jelentésük?

 

Kerítsük kissé korábbbról a választ!  Amikor foglalkozni kezdtem a pszichológia és a grafológia révén a fa ábrázolásával és a fa-teszttel, akkor értettem meg, hogy így nemcsak a lélekrôl alkothatunk képet,  mindez jó önismeretre, mások megismerésére, jelenleg a íráselemzés kontrolljára használom, ha nagyon fontos és súlyos dolgokban kérnek segítséget. Legjobb segítséget a pályaorientációban, pályaválasztás tanácstalanságában tudom használni. Ekkor elemzem az illetőt grafológiailag és a fateszt alapján is, és a két útvonallal sokkal magabiztosabb az adott szakvélemény, amely nem egyszer akár 10 oldalas is lehet.

A térszimbolika kifejezéstől senki ne ijedjen meg. Nagyon egyszerű dologról van szó.

 Kisgyermek korban már mélyen elültetôdnek a szóképek és szimbólumok. A beszéd kialakulásakor azonban nem csak szavakat tanulunk, hanem tudat alatt és tudatosan ezeket el is helyezzük irányban valahová: fel, le , balra jobbra.A terek szombólunként élnek bennünk, és máris a lényegnél vagyunk! Amit leírtunk a paírra, balra, az a múlt, amit le fogunk írni – jobbra, az a jövő. Az UFO-khoz szellemhez mindenki fölfelé néz, imádkozik, esdekel vagy fél, és a temetés mindannyiunknál a föld alatti, lenti, mély, sötét világhoz kötődik. Ezek bizonyos dolgokban minden embernél hasonlóak, például az írásban, hogy balról jobbra írunk.  Elmész a pokolba!  -    hallják esetleg a gyerekek, és a “fent”-hez kapcsolódik a  szellemi, a vágyak; a tisztelet kifejezéséhez tartozik,  az, hogy valakire felnézünk. Nyelvünk nagyon közel visz a térszimbolikához: lenézem, felnézek rá, magasan hordja az orrát, tudat alatti, felemelő érzés, lesújtó hír. A grafológia ezt a lelki térérzetet „tanulta megtalálni”, tanulta meg használni, és rájött, hogy öntudatlan írásmozgásunk, önmagába rejti ezek üzeneteit. Ha tehát valakinek az alsó zónában vannak görcsei, szálkái, kampói, negatív eltérései, akkor ott valami gond van. Gyakorlatomban a jövôtôl való félelem tükrözôdését több száz grafológiai és pszichológiai analízis igazolta. Vizsgáltam  több  bûnözô írását is az ítélethirdetés elôtt. Az ó és a betûi be voltak horpadva jobboldalt.  Érdekes, mindig csak jobb oldalon. 

 

 Mindeközben a fa ábrázolásában, az írásban és az érzeteinkben középre kerülnek a hétköznapi dolgok és tennivalók, a gyakorlat. Itt van szerepe a szeretetnek, szívnek, gyakorlatias készségnek. Ez felel meg a fa törzsének. Amikor fát elemezgetünk, vizsgálgatunk, akkor  a fa törzsén talált varratok, karcok, oduk, sérülések mind lelki sérülések, konfliktusok, kudarcok jelei.

Csak  érdekességként említhető, hogy Süle professzor leír egy olyan hányadost, amelyekkel kiszámítható, hogy a fa törzsén levő sérülés helye szerint, életkorban mikor lehetett a trauma. Egy alkalommal egy fiúnak 4-5 éves kora körülre saccoltam egy traumát, amikor döbbenten mesélte, hogy 4 éves korában egy évre szanatóriumba került és a hospitalizációs félelem nagyon megviselte, vészesen hiányoztak szülei, habár szerették és látogatták, de az észérvek ne mindig elegendőek ebben az esetben.

 

Mi rejti a szellemi területet, tudást, okosságot?

A fa koronája és az írás felső zónája a szellemi élet, szellemi irányultság, tudás, tudomány, vallás, kíváncsiság, fantázia – csak párat kiragadva.

A lapon ott lehet az érdeklődés szellemi szomjúságának olyan formája, amikor nem fér rá a rajzolt fa a lapra. Valahol fölfelé és oldalt folytatódik még a képzelet szerint, gondolatban a fa, jelentése: több lehetőséget akarok, mint amennyi megadatott – üzeni nekünk. Míg más ember által az ugyanakkora felületre rajzolt pici, gátlásos fa pl. a lap jobb felső sarkán, gyökértelenül, esetleg még dőlve egy élhetetlen, kicsi igényű, gátlásos, instabil, gyökértelen ember lelkét vetíti ki. S hogy a megrajzolt fa értelmezésénél mi számít? Minden! Az első benyomás és minden részlet is!

­ Könnyû ezt megérteni, ha a fára úgy gondolunk, mint egy emberre. Két lábon állunk a földön,  egyenes a törzsünk, gerincünk, vagy ferde, van gerinctelen ember, felül a szellem, agy, a kontroll.  A fa állhat stabilan, instabilan  ábrázolható törékenynek. Lehet maszatos, elegáns, grafikusi minőségű, stilizált, nyalóka formájú, zárt, nyitott, és még több ezer variáció. Noha a fa gyökereit  többnyire  nem látjuk, érdekes módon az emberek 80 százaléka lerajzolja. Önmagunk biztonságérzetét  vagy instabilitását  kivetítjük a rajzban, láthatóvá válik ez a fa stabilitásában, gyökérábrázolásában.

 Minden grafikai megnyilatkozásunk rólunk szól , éppen úgy, mint ahogy minden szavunk, színünk, a piszkos cipő, az ápolt köröm, szókészletünk, gesztikulációnk is.

 

Fontos-e hogy milyen típusú fát választ a lelkünk, amelyet lerajzol?

Igen. Külön jelentése van minden egyes fának, a fűzfának(érzelmi életén megközelíthető egyén), tölgynek, pálmának, jegenyének (a hegyes korona fallikus szimbólum, törekvő szimbólum lehet), mást jelentenek a nyitott és zárt koronák. Mindezen részletarzenál felvonultatható a levelek sokaságán, fontos, hogy van-e gyümölcs vagy, mókus a fán, lóg- e rajta hinta vagy egy balta áll ki belőle. Az emberek fantáziája elképesztő!

Külön jelentőséggel bírnak a fantáziafák, amelyek olyanok, mint amikor valaki szeret különcül öltözködni, és ezt nagyon el is vállalja. Van fantáziája és van energiája hozz, hogy annak kivitelezésére és viselésére erőt fordítson. Némely fa rémes, rémséges, ordító szörny, karjai segélyért kiáltanak, vér csöpög belőle, és hullanak a levelei. Egy esetben a kért fa egy egyetemista fiú ceruzája alatt fel lett hasogatva és takaros kupacban állt. Én ezt humornak és elég eredeti fordulatnak vettem, bár elvileg nem a feladatot oldotta meg. Feltalálói irány a személyiségben.: Ugyanazt más útvonalon megvalósítva!

Vannak azután halott fák, siralmasak, tüskések szárazak hegyesek. Dőlnek balra, jobbra, és némelyik árnyékot vet a jövő oldala felé a térszimbolikában. A fák nyomorultak, felszabadultak, és halálosan kecsesek. Kit mi ér. Ki mit élt meg. Semmi sem véletlen? A sokszor átszőtt közmondás újabb köntöst ölthet: mutasd meg fádat, megmondom ki vagy!

Nagyon fontos szempont azonban az íráselemzésben és a fa értékelésében is, hogy az alanyok nem a valóságot, hanem saját szubjektív érzésüket pecsételik a lapra.

­ Mert öntudatlanul  kivetítjük általa az életrôl alkotott felfogásukat, leginkább azonban azt, ahogyan érzünk. Valakinek száz házassággal összevetve lehet igen jó a házassága, bár ő elégedetlen, nem érzi jól magát, s ezt "üzeni  bele" a kézírásába, fájába. Ez a kettő akkor lehet azonos, mármint a kézírás üzenete és a valóság, ha valakinek jó az önismerete, és olyan, amilyen, ha jó az önértékelése, és a realitásérzéke, tehát a belső megélt érzés a valóság közelít egymáshoz.


­Valódi élő fák is körülvesznek minket. Hatnak ránk? Hatunk rájuk?

Hogyne! Tanulhatunk is a fáktól. Van egy   két méteres fikusz benjamin  fám a nappalimban, amelyet gondoztam, locsoltam, tápoztam, mégis hullatni kezdte a leveleit. Úgy látszott, hamarosan elpusztul. Néhány hónap után elvesztettem a türelmemet,  gondoltam, a fene eszi, ennyi . S miután békén hagytam, új hajtások , ágak, levelecskék  jelentek meg . Nekem ez az embernyi növény azt üzenete: terhemre van a túlzott gondoskodás, sok vagy.  Sokáig álldogáltam mellette döbbenten, mert üzent nekem. És én megértettem.
A  növényekkel és a fákkal való foglalkozás visszahat és formálja szemléletünket.  Korábban ezt a megállapítást talán túlzottnak tartottam volna. Ma viszont meggyôzôdésem, ahogy velem  ez  így  megtörtént. Rengeteg kísérlet szól arról, hogy valamiképpen a növények is éreznek. Például, ha olyan ember lép be a növényházba, aki korábban leszaggatta a leveleket, akkor - mûszerekkel kimutathatóan - összerezzenek a növények. Kísérletek szerint, ha ollóval közelítünk egy növényhez, akkor ezt megérzi. Biztos a belôlünk áradó sugárzás, erő, aura, életerő, ki tudja mi  hatására.

Milyen más aspektusból közelíthetjük meg a fákat?

Köztudott, hogy a fa gyökere közel akkora térfogatú a föld alatt, mint a koronája a látható térben, s néha óriás fáknál szinte lehetetlen ezt elképzelni. Érdekes reciprok, hogy amennyiben a fa koronáját, fejlesztjük, átvitt értelemben pedig tudásunkat képezzük, több tudásra, információkra teszünk szert, ösztönösen is jobban működünk, tehát a dolgok sok mindenben oda-vissza is működnek. Fordítva is abszolút igazolva érzem eddigi életem tapasztalatait. Ha fejlesztjük intuíciónkat, hagyjuk jobban élni ösztöneinket, ha megérzéseinkre figyelünk, jó úton haladunk.  Ha méginkább hallgatunk a belső hangra, ha szeretjük, és tiszteljük előérzeteinket, akkor valódi magasabb rendű tudásra tapasztalatra, valódi tudászintre, konkrét információkra teszünk szert, valamint kevesebb kudarcra. És ez nem kevés nyereség!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Boksz: (külön alászínezett, kiemelt háttéranyag)

 Érdekességként had álljon itt a meghívó rendhagyó szövege, amely szokásos meghívószöveg helyett kérdésekkel invitálta a közönséget és kis tudományt, információt csempészett a kiállítás tartalma mögé…:

„Lélekfák

  • Tudtad, hogy a fa fontos  pszichológiai szimbólum?
  • Tudtad, hogy a fa hasonlít az emberre: gyökér-láb,

törzs-test, korona-szellem?

  • Tudtad, hogy fa hasonlít az írásra: gyökér-alsó hurkok,

törzs-középső zóna, korona-felső hurkok, ékezetek?

  • Tudtad, hogy 100 ember 100 féle fát rajzol?
  • Tudtad, hogy egy általad kézzel rajzolt fából 100
  •  Oldalon keresztül elemezhetnénk Téged?
  • Tudtad, hogy az általad rajzolt fában benne vannak

örömeid, sérelmeid, sérüléseid, vágyaid, kreativitásod,

irányultságod, szexusod, zárkózottságod, nyitottságod?

  • Tudtad, hogy kiállításunkon 1 több 1000 forintot érő

bonsai-fát sorsolunk ki, s akár Te is nyerheted, ha eljössz?

  • Tudtad, hogy a fa megjelenítése 10 művésznek nagy kihívás volt?
  • Vajon tudtad, hogy ma egy különös-misztikus kiállításra tartasz

 majd meghívót a kezedben?

 

 

 

 

Neudl Erika (1959.2.28.) tíz éve önálló szellemi szabadfoglalkozásúként él. Három diplomája csak látszólagosan különböző érdeklődés, abszolút egynek érzi, amelyet három oldalról körbetanult: AZ EMBER. Érzése szerint egyetlen dolgot csinál. Az emberi  motivációk érdeklik, pszichológiai, esztétikai témákban újságíró, aktív grafológus, és több egyetemen tíz éve tanít grafológiát, amelynek pszichológia az alapja. Versei – hat éves kora ír verseket -, novellái több helyen megjelentek a gimnázium óta, 5 kiállítást rendezett, pár éve fest, egy saját akvarell-kiállítása volt: Színöröm címmel.  Öt különböző műfajú könyve közül első a kiadóban van, Megmondomb címmel. Verseskötetének neve: Szóvonalak.

 

Neudl Erika

grafológus, újságíró

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.