Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


sajtószabadság 2

2014.09.02

A visszaélések elkerülése végett az internetes társadalom viszonylag gyorsan kialakította önszabályozó rendszerét. A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének kódexét alapul véve minden jelentősebb hazai fórumszolgáltató létrehozta a maga moderálási szabályzatát. A fórum alapesetben nem szerkesztett tartalom, a vitákat esetlegesen zavaró beírások felett többnyire a felhasználók közül választott moderátori testület ítélkezik. Nyilvánvaló, hogy a fórumok rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert, hiszen bárki elmondhatta rajtuk a véleményét bármely aktuális témával kapcsolatban, fórumtémákat (topikokat) nyithatott, ezekhez mások hozzácsatlakozhattak.

 

Az ismertebb fórumok tartalma és felhasználóinak száma megállíthatatlanul növekedett, az egyik legnagyobb több mint ötszázezer regisztrált felhasználószámot is elérte, és a felhasználók több mint harmincmilliónál többször szóltak hozzá a mintegy százezer vitatémához. Sokszor – főleg vidéki települések esetén, ahol ellenőrzöttebb a helyi sajtó – csak a fórumok teremtenek megszólalási lehetőséget azoknak, akik a hivatalos médiában nem tudják a véleményüket elmondani. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyszámú hozzászólást lehetetlenség teljes körűen ellenőrizni és moderálni, de úgy tűnt, hogy a fórumok önszabályozó rendszere működőképes, különösebb jogi problémát nem okozott az üzemeltetésük.

A jogalkotás szokás szerint csak kullogott az újszerű jelenség mögött, miközben az addigi jogszabályokat csak nehezen lehetett alkalmazni az internetes társadalomra, de a jog megtalálta a maga sajátos csatornáit, fokozatosan lerombolva az internet korlátlan szabadságának mítoszát. Főleg az első becsületsértési és rágalmazási perek mutatták meg, hogy az interneten korántsem olyan könnyű elbújni: büntetőeljárás esetén a szolgáltatónak ki kell adni a kért email- vagy IP-címet, innentől kezdve egy óvatlanabb internetfelhasználó könnyen azonosítható.

Egyértelmű, hogy a nagyszámú hozzászólás között számos jogsértő is előfordul, de ezt éveken keresztül mindenki helyén tudta kezelni. Nemegyszer politikusok is beszálltak vitatkozni álnéven egy-egy topikba, előfordult, hogy pártok, minisztériumok monitoring rendszert hoztak létre külön apparátussal, hogy kellő időben be tudjanak kapcsolódni az őket érintő vitákba. Ha egy topikot mégis erőszakkal szüntettek meg, általában az ellenkező hatást értek el vele; az internet természetéből adódóan pillanatokon belül újraindult egy másik felületen. Mindezek ellenére csak idő kérdése volt, hogy ez az újfajta szólásszabadságot biztosító lehetőség mikor kerül összetűzésbe a jogszabályi környezettel. A polgári és büntető törvénykönyv mellett megjelentek az EU-iránymutatáson alapuló internet-tárgyú jogszabályok – mint például az elektronikus kereskedelmi törvény -, amelyek egyértelműen szabályozzák a szolgáltató felelősségét a megjelenő tartalomért.

Az e-kereskedelmi törvény a tárhelyszolgáltató felelősségét arra az esetre állapítja meg a külső felhasználó által közzétett jogsértő tartalomért, ha a jogsértést a tudomására hozzák. Vagyis elég a moderátorok között elsikkadó, illetve az üzemeltető valamelyik nyilvános emailjére küldött és elkeveredett felszólítás – hiszen a hozzászólások és a témák miatt lehetetlen kezelni minden észrevételt – és ettől kezdve a fórum üzemeltetője úgy felel a közzétett hozzászólásért, mintha ő jelentette volna meg.

A blogok megjelenésével a fórum mint nyilvános kommunikációs felület elkezdett divatjamúlttá, elavulttá válni, de a szisztéma lényegében ugyanaz. A blogszolgáltatás üzemeltetője ingyenes tárhelyet biztosít anonim regisztráció alapján a felhasználónak, aki akár tematikus, akár spontán internetes naplót vezethet a szolgáltatás segítségével, és a blogtulajdonos bejegyzéséhez elvileg bárki szabadon hozzászólhat. Elvileg csak a blogtulajdonosnak és az üzemeltető szolgáltatónak adódik lehetősége a jogsértő, gyalázkodó hozzászólások eltávolítására, és mivel a szolgáltatás a már említett e kereskedelmi törvény hatálya alá tartozik, előzetes moderációra semmilyen jogszabály nem kötelez senkit, csak ha eltávolítási kérelem ellenére fennmarad a jogsértő tartalom. Ezért az üzemeltetők úgy alakítják ki a felhasználói feltételeiket, hogy ezek a kérelmek ne csak a bloggazdához, hanem az üzemeltetetőhöz is eljussanak, aki jogosult a bloggazda tiltakozása ellenére is hozzászólást eltávolítani, de akár az adott blog egészét is elérhetetlenné tenni. Ezt a protokollt a jelenlegi bírói gyakorlat a közelmúltig akceptálta is, az ítéletek mentesítik az üzemeltetőt a felelősség alól a sértő tartalomért, amennyiben azt elvárható időben, a kérelemnek eleget téve eltávolítja.

Az elvárható időbe belefér akár egy többnapos vizsgálat is az üzemeltető részéről, amennyiben meg kíván bizonyosodni a kérelem jogosságáról: például nem látja kellően bizonyítottnak, hogy valóban a jogtulajdonos kéri-e egy szerzői jogot sértő tartalom eltávolítását, és további adatokat kér a kérelmezőtől jogosultságának igazolására.

A blogszféra vitathatatlan hatással bír a modern újságírásra, szabadúszó újságírók, politikai elemzők, lelkes amatőrök gyorsan rákaptak a blogolás ízére, és sokszor az így feltűnt publicisták tehetségesebben mozdulnak rá egy témára, mint a főállásban foglalkoztatott társaik. Nagyobb internetes hírportálok rájöttek, hogy botorság lenne ezeket a tartalmakat elsikkadni hagyni, ezért bevett gyakorlattá vált, hogy a szerkesztett, saját gyártású tartalmak mellé a címlapon közzétesznek felhasználói tartalmat is, ajánlóval ellátva. És mivel a hozzászólásokat lehetővé tévő informatikai modul adott volt, így megszokottá vált a hozzászólások lehetővé tétele a saját gyártású cikkekhez is. Így a felhasználói és szerkesztett tartalom menthetetlenül összegabalyodott, ezek jogi elhatárolása egyre nehézkesebbé vált.

A fórumokon, blogokon, cikkek alatt megjelenő hozzászólásokra ugyan nem vonatkozik egyértelműen az e-kereskedelmi törvény, mert magánjellegű közlésnek minősíti, de az üzemeltető szerepét nem definiálja jogszabály, így eddig a jogalkalmazók tárhelyszolgáltatónak minősítették őket.

Az elhatárolás nehézségei miatt viszont a közelmúltban született bírósági ítéletek meghökkentő szűkítéseket tartalmaznak. Amíg a fórum vagy a blogszolgáltatás csak önmagában üzemel, addig a bírósági joggyakorlat elismerte a szolgáltató mentesülését, ha eleget tesz az e-kereskedelmi törvény előírásainak, vagyis előzetes moderációra továbbra sem köteles. Viszont abban az esetben, amikor a legapróbb jel is utal a felhasználói és a szerkesztett tartalmak összemosódására – ez lehet cikkekhez kapcsolódó fórum vagy hírportál címlapjára kiszerkesztett, felhasználói blogbejegyzés és az ezekhez fűzött hozzászólások, és nem utolsósorban egy szerkesztőség által gyártott cikkhez fűzött külső hozzászólás -, attól kezdve nem mentesül sem az üzemeltető, sem a kiadó a külső tartalomért, hiába nem volt rá semmilyen hatással. A felelősséget kimondó ítéletek többé-kevésbé azonos vonalvezetést követő indoklásai szerint a szerkesztett cikkhez fűzött hozzászólás – és a címlapra kiszerkesztett blog is cikknek minősül – valójában olvasói levél, és annak tartalmáért a szerkesztőség (jelenlegi szabályok szerint a kiadó) felelősséggel tartozik, és „nincs elzárva olyan technikai eszköz beiktatása elől, amely segítségével a beírások tényleges kontrollálását már a megjelenés előtt biztosítani tudják”. Azt az egyik legutóbbi, témában született bírói ítélet úgy pontosította, hogy a hozzászólások, kommentek azért nem esnek az e-kereskedelmi törvény hatálya alá, mert „magánjellegű közlésnek” minősülnek.

Tehát a kommentekre, olvasói bejegyzésekre nem az új médiaszabályozás jelent veszélyt, hanem az e-kereskedelmi törvény alkalmazását szűkítő bírói gyakorlat, amelynek jelei jóval korábban érzékelhetőek voltak a sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi perekben, csak ez a veszély most tudatosult az érintett szerkesztőségek, szolgáltatók egy részében. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a rendszerrel jelenleg többféleképpen vissza lehet érni, hiszen bárki generálhat magára nézve is jogsértő tartalmat, hogy később peresítse.

Azt, hogy a párhuzamos szankciókkal is operálható új szabályrendszer a kommentek tartalmára vonatkozó felelősséget miként kezeli, az első, a tárgyhoz kapcsolódó közigazgatási bírói ítéletek fogják majd kimondani.

- Újságírói forrásvédelem

Bár mind a korábbi, mind a mostani sajtóra vonatkozó jogszabály biztosítja az újságírói forrásvédelmet, egyes eljárások során a hatóságok ezt meglehetősen kreatívan értelmezik. Az újságírót nem illeti meg olyan titoktartási lehetőség, mint az ügyvédeket, lelkészeket, orvosokat, így megindult büntetőeljárásokra hivatkozva a hatóságok részéről mind a korábbi, mind a jelenlegi szabályozás során is érték atrocitások újságírókat. A júliusban indult atlatszo.hu működésének első hetében tanúként idézte a rendőrség a főszerkesztőt egy hackertámadásról szóló hír ügyében, és miután nem fedte fel forrását, a lakásán lefoglaltak egy adathordozót. Az újságíró az eljárás ellen benyújtott panaszait, jogorvoslati kérelmeit a nyomozó hatóság és az ügyészség is elutasította, az ügyészség álláspontja szerint büntetőeljárások során egyáltalán nem illeti meg az újságírókat a forrásvédelem joga.

- Büntetőjogi fenyegetettség

Egy új Btk.-koncepció kapcsán is felvetette korábban néhány szakember, hogy a becsületsértést és a rágalmazást ki kellene emelni a bűncselekmények köréből, mivel a polgári jogi kártérítés és elégtétel lehetősége elvileg megfelelően kompenzálja az ilyen jellegű sérelmeket. Sajnos nem valószínű, hogy a jogalkotó ezt megteszi. Jelenleg, ha valaki úgy érzi, hogy a becsületébe gázoltak valamilyen általa becsületsértőnek ítélt, vélt kijelentéssel, vagy valótlan tény híresztelésével megrágalmazták, csekély összegű illeték megfizetése mellett – harminc napon belül – magánvádas büntetőeljárást indíthat, gyakorlatilag minden szakmai kontroll nélkül, hiszen az eljárásjog nem ír elő ügyvédkényszert ezekben az esetekben. Ilyenkor az ügyész szerepét a magánvádló veszi át – ez persze nem zárja ki, hogy indokolt esetben az ügyész átvegye a vádat. A magánvádlót persze ügyvéd is képviselheti. Ha az első tárgyaláson – az ún. személyes meghallgatás során – nem fogadja el a magánvádló a feljelentett bocsánatkérését, akkor a bíróság lefolytatja a büntetőeljárást. Első látásra akár korrektnek is tűnhet a folyamat, de nézzük meg néhány megtörtént jogeset tükrében, hogy is néz ki ez valójában.

Az ilyen irányú büntetőeljárásoknak leginkább az újságírók a szenvedő alanyai. Mint például az a publicista, aki egy borvidéken ténykedő volt állami borászat termékeit kritizálva azt merte írni, hogy a cég alacsony árkategóriába tartozó borai közül némelyik majdhogynem ihatatlan. Sőt dohos hordószagú és cukrozott. A borászat feljelentést tett. A személyes meghallgatáson az újságíró beismerte, hogy ő írta a cikket, a neve is az írás alatt szerepelt. Vártuk az érdemi tárgyalás kitűzését, ehelyett kaptunk egy ítéletet. A bíróság ügyészségi indítványra tárgyaláson kívül megrovásban részesítette az újságírót. Az ügy még nem zárult le, tárgyalást kérő beadványunkra fél éve nem reagált a bíróság. Az ügy végigfutott a magyar jogorvoslati rendszeren, mindenütt marasztaló ítélet született, végül a publicistát a strasbourgi emberi jogi bíróság mentette fel.

Egy másik publicista egy nagy ingatlanszövetkezeti csalás gyanúsítottját, akit szökés közben kaptak el, és bilincsben hoztak haza külföldről, és azóta első fokon el is ítélték, gazembernek nevezte. Ezt olyan súlyú becsületsértésnek minősítette a bíróság, hogy a valóság bizonyításának nem is adott helyt. Erre a jogszabályok szerint lehetősége is van. Az újságírót bűnösnek mondta ki, és megrovásban részesítette.

A fenti esetek nem egyediek. Igaz, többnyire nagyon enyhe elmarasztaló ítéletek születnek, de ezzel az eszközzel nagyon könnyű bárkit kriminalizálni. Egy-egy bírói megrovás is bekerül a nyilvántartásba, ami adott esetben később komoly kihatással is lehet egyes munkakörök betöltésére vagy egy későbbi, közlekedési kihágás megítélésére is.

Bodolai László

 

flattr this!

Bejegyezte: atlatszo 2011. november 12. szombat

Kategóriák:Cikkek,Vélemény. A bejegyzésre érkezett válaszok követése: RSS 2.0. Erre a bejegyzésre válaszolhat vagy visszakövetést adhat

Oszd meg

Hirdetés

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie Bejelentkezés

Éljen a sajtószabadság, támogasd Te is az atlatszo.hu-t!

Támogatóink

nélkül nem csinálnánk tovább.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.